Tag Archives: transzteoretikus modell

Viselkedésváltozás a fenntarthatóságért

14 aug

Egy ideje mondogatom, hogy szeretném összehozni az egészségpszichológia modelljeit a viselkedésváltozásról a környezettudatos magatartás támogatásávál, előidézésvel, fenntartásával. Biztos van már bővebb szakirodalma a témának, és ez a téma egy nagydoktorit is elbírna, nekem meg nem is ez a fő kutatási területem…  de olyan régóta tervezem ezt a cikket, úgyhogy végre megírom, mielőtt teljesen elavulttá válik a tudásom..

A viselkedésváltozás modelljeit az egészségpszichológia a szociálpszichológiával karöltve kezdte vizsgálni. Az egész abból indult, hogy bár sokan tisztában vannak a dohányzás vagy a drogok, alkohol káros hatásaival, mégis használják. És ha a függőség faktorait levesszük, akkor is nehéz egy egészségkárosító szokást megváltoztatni (pl. dohányzásról leszokni), vagy egy egészségvédő szokást kialakítani (pl. rendszeres séta vagy diéta).

A megfelelő ismeretek egy szükséges, de nem elégséges feltétele a viselkedésváltozásnak. De mégis ez az első lépés: tudnunk kell, hogy a dohányzás káros, ismernünk kell az elhízás rizikóit, vagy a függőségek kockázatát. Ugyan úgy tudni kell róla, hogy a műanyag hulladék miért káros, vagy hogy milyen következményei vannak az erdők irtásának,  hogy miért káros az egészségre a szmog, vagy hogy miért is érint minket itt Magyarországon a tengerszintek emelkedése. De az ismeret nem elég. A következő lépés az attitűdök, azaz a problémához való viszonyulás megváltozása. Hogy egyrészt fontossá váljon számunkra egy probléma, észleljük a veszélyeket, következményeket. A viselkedésváltozáshoz ezek a kognitív tényezők (ismeretek, attitűdök, motivációk, következmény-percepciók) még mindig nem elégségesek. Hogy úgy mondjam, egyedül nem vagyunk elegek: az egyéni viselkedésváltozást is csakis társadalmi beágyazottságában lehet értelmezni:

keretmodell

A viselkedésváltozás keretmodellje

 

A viselkedésváltozás társas-kognitív modelljei szerint fontos szerepe van a közösség és az egyén normatív hiedelmeinek, a kommunikáció, és az én-hatékonyságnak, mely az önbizalomhoz hasonló készség: saját magamat hatékonyként, az információkat feldolgozni és alkalmazni tudó egyénként élem meg.     Bandura szerint az információs, szociális és önvezérelt készségek szükségesek a szokásszerű új viselkedés kialakulásához.

Az egészségmagatartás segítésében hatékonynak bizonyult módszerek:

Ami nem túl hatékony Ami hatékony
  • Elrettentés, ijesztgetés
  • Fenyegetés
  • Feltételhez kötés
  • Sablonok

 

  • Én-hatékonyság fejlesztése
  • Motiváció erősítése
  • Egyénre szabott viselkedésváltozási stratégia
  • Élményszerűség
  • The Fun Theory

 

 

Leegyszerűsítve, ha egyszerű és érhető tudásalapot hozunk létre, az egyénekben megalapozzuk a hitet, hogy ő is képes tenni hasznosat, megtámogatjuk a szűk társadalmi csoportot véleményformálók (influencerek) képzésével és a társadalmi figyelmet is egy adott problémakörre irányítjuk, akkor még egy lépéssel előrébb vagyunk a környezettudatosabb viselkedés eléréséhez.

rollnick miller valtozás

 De ez még mindig nem elég stabil életmódváltás kialakításához. Ugyanis a viselkedésváltozás legtöbbször nem egyik napról a másikra megy végbe, hanem egy spirálszerű, visszaesésekkel és megtorpanásokkal tarkított történet, melyben újra és újra különböző motivációk szükségesek.  Prochaska és munkatársainak (1992, 1994) transzteoretikus modellje szerint Minden viselkedésváltozás szakaszokon megy keresztül. Az egyes szakaszok más és más pszichológiai jellemzőkkel bírnak, amelyet a viselkedésváltozásban a támogató személyeknek vagy programoknak figyelembe kell venniük a megfelelő hatás eléréséhez. Az intervenciós stratégiákat a személy aktuális helyzetéhez kell illeszteni a változás folyamatában. Ezen kívül figyelembe kell venni, hogy az alább ábrázolt szakaszok a viselkedés megváltoztatása során egymást követik, azonban nem feltétlenül egyszerű lineáris módon.

transzteoretikus modell

Rollnick és Miller (1991) kidolgoztak egy szempontrendszert, hogy milyen motivációval lehet az egyes fázisokban lévő embereket megtámogatni:

A kliens stádiuma A tanácsadó motivációs feladatai
Töprengés előtti fázis Kétség keltése: a kliens kockázatészlelésének, és az aktuális viselkedés problémás volta észlelésének növelése.
A töprengés fázisa Az egyensúly felbillentése: a változás értelme; a nem változás kockázatai; a kliens énhatékonyságának erősítése az aktuális viselkedés megváltoztatása kapcsán.
Előkészület fázisa Segíteni a kliensnek meghatározni a legjobb cselekvési módokat a változásra való törekvés során.
Cselekvés fázisa Segíteni a kliensnek a változás felé történő lépések megtételében.
Fenntartás fázisa Segíteni a kliensnek azonosítani és gyakorolni a visszaesést megelőző stratégiákat.
Visszaesés Segíteni a kliensnek a töprengés, előkészület és cselekvés folyamatainak megújításában, anélkül, hogy a kliens nagyon elkeseredne a visszaesés miatt, vagy benne ragadna.

 

 

Eddig beszéltünk a tudásról, az attitűdökről, motivációról, egyéni erőforrásokról, mint pl az én-hatékonyság, a közösség szerepéről és a viselkedésváltozás cirkuláris jellegéről. Mindez mit sem ér, ha nem adunk hozzá eszközöket és mintákat. Például tudom, hogy káros a sok műanyag hulladék, a barátaim, családom is teljesen egyetért velem ebben, motivált vagyok a változtatásra, de fogalmam sincsen, hogyan is kezdjek hozzá?

Egyéni szinten: Szelektáljak? Ne vegyem meg azt, ami műanyagban van?: Ha nem fóliába csomagolom, mondjuk a sajtot, nejlon zacsiba a zsemlét, a kutyakakit, akkor mibe? Drágább-e a környezetbarát alternatíva?  Közösségi szinten: Látok-e rá mintákat magam körül, hogy lehet műanyagmentesen megoldani a dolgokat? Van-e összefogás, hogy legyenek alternatívák? Társadalmi szinten: Elérhető-e a településemen a műanyag hulladék újrahasznosítása? Van-e elérhető alternatíva, mondjuk termelői piac, nem előre csomagolt nyersanyag? Kötelezhetők-e fentről a különböző termékek gyártói, hogy már eleve ne műanyagba csomagoljanak mindent?  Mennyi erőforrást szán az egyén-közösség-intézmény-gyártó-cég-kormány az alternatívákra? Van-e jogi szabályozás a műanyag termékek előállítására, újrahasznosítására, a hulladék kezelésére?

Biztos rengeteg példát lehetne még hozni, bátran lehet kommentelni, kiegészíteni.

Úgy gondolom, ma Magyarországon is egyre több alternatív eszköz áll a rendelkezésünkre, hogy környezettudatosabbá tehessük a viselkedésünket az egyéni szinten. Ha az első fázisokon végigmentünk (meg az újra és újra visszaeséseken, hogy van-e értelme az egyéni szintű gürizésnek, mikor egy-egy nagy cég mennyivel több kárt okoz egy rossz húzással), és eljutunk egy többé-kevésbé beállt új, környezettudatosabb életmódra, azt még fenn is kell tartani, amely lehet bizonyos napokon nehéz, és jól jöhet újra és újra egy kis társas támogatás, motiváció. És ha minél többen jutunk el idáig, remélhetőleg egy fenntarthatóbb gazdaság és életforma kialakuása megenti a természetet is.

Tudom, tudom, lehet mutogatni az USA-ra vagy Kínára mondjuk, hogy öntik a szemetet az óceánba, lehet szidni a gonosz nagy korrupt cégeket, de ezek mind-mind kifogások az egyéni felelősségvállalás elodázására. Persze, kicsiben csak kicsit lehet hatni. De ha én nem termeltem meg egy zsák szemetet egy hét alatt, akkor legalább azzal az egy zsákkal lett kevesebb. És bízom benne, hogy egyre többen ülnek a nagy döntéshozói karosszékekben is olyan emberek, akik a személyes érintettségüket és felelősségüket felismerik, és elköteleződnek a további károk megelőzése mellett.

Ha valaki a viselkedésváltozás pszichológiai modelljeire bővebben kíváncsi, küldjön levelet. A gagyi diagramokért meg bocs, most csak ennyire futotta.

 

gyerünk! menjünk!

Keresztül-kasul a világban egyedül, kettesben és kisgyerekekkel

TIME

Current & Breaking News | National & World Updates

blueisthenewpink

It's blue. But that's okay, it's the new pink. No worries.